IT Business Consulting

Szoftverek jogtisztasága

A szerzői jog az irodalom, tudomány és művészet alkotásait védi (Szjt.1.§ (1) bek. ) (1*) a törvény végrehajtási rendelete pedig ( Vhr. 1. §(1) bek.2*) az Szjt védelme alá tartozó alkotásként említi meg a számítógépi programot és a hozzájuk tartozó dokumentációkat (szoftver). A hozzájuk tartozó dokumentáció kifejezés azt jelenti, hogy a szoftverrel kapcsolatos minden előkészítő, kísérő, eligazító, felhasználást elősegítő, stb. anyagok a szoftver kategóriához tartoznak. Ezek az anyagok üzemképes szoftver hiányában is védelemben részesülnek, ezt erősítették a Legfelsőbb Bíróság ítéletei is (3*). A szerzői jog ugyanis az “irodalmi” kifejezésen nemcsak a szépirodalmat érti, a szerzői jog hatálya alá tartozik minden írásmű (szak-, tudományos-, ismeretterjesztő- stb.).

A védelem szempontjából egy feltétel megléte szükséges: a mű eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzék (Szjt. 4. § (2) bek.). A védelem fennállásának kérdésében kizárólag a bíróság dönthet, ebben a kérdésben más hatóság nem foglalhat állást. A szerzői jogi rendszerben nincsen lajstromozás, bejelentés, ezt egyébként az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létrejött Berni Uniós Egyezmény (VUE 4*) is tiltja.

Magyarországon nemcsak a magyar szerzők művei állnak védelem alatt, külföldi állampolgár Magyarországon a szerzői jog vonatkozásában ugyanolyan elbánásban részesül, mint a magyar állampolgár.

(1*) 1969. évi III.tv. a szerzői jogról
(2*) 69/1969 (XII.29.) MM sz. rendelet
(3*) LB Pf. IV.20.417/1982 és LB Pf. III.20.197/1985/14 sz.
(4*) Az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létesült Berni Uniós Egyezmény (1975. évi 4. Sz. tvr.)
(5*) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerika Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról. (Magyar Közlöny 1993. évi 173 sz.)

Miután a védelem fennállásának egyetlen feltétele az önálló, eredeti jelleg, a védelem fennállása független a mű esztétikai, pl. szoftver esetében műszaki színvonalától, tudományos, vagy szakmai értékétől, gazdasági jelentőségétől, megjelenési formájától, rögzítési módszerétől és alakjától, nyilvánosságra jutásától (szoftver és műszaki tervek esetén igen gyakori, hogy azokat üzleti-üzemi titokként kezelik).

A fentiek alapján tehát a védelem fennállása nem függ attól, hogy a szoftver forráskódban vagy tárgyi kódban került rögzítésre, felhasználói programként vagy operációs rendszerként jelenik meg és attól sem, hogy a mű számítógéppel, vagy számítógép segítségével jött létre.

A szerzői jogi védelem nemcsak az egész műre, hanem annak részeire is kiterjed. A szoftver általában lépcsőzetes alkotás eredménye, az egyes “lépcsők” ugyanolyan védelem alatt állnak, mint a teljes mű. Ebből következik, hogy a számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció együtt is, de külön-külön is védelem alatt áll.

A gazdasági életben a szoftver felhasználása kétféleképpen történik: Egyedi igények esetén a szerző (jogtulajdonos) és a felhasználó (megrendelő) írásban szerződést kötnek, az Szjt. szóhasználatában: felhasználási szerződést, amit a gyakorlatban szerzői jog licensz-szerződésnek is neveznek.

A felhasználás lebonyolításának másik fajtája a műpéldány vagy másolatának megvétele üzleti forgalomban.

A szoftverre vonatkozó szerződések, különösen az egyedi felhasználás esetén, nem tisztán szerzői jogi felhasználási szerződés és így az Szjt. vonatkozó rendelkezései egyaránt irányadók.

Másképpen alakul a helyzet, ha például a szoftver értékesítésére gépekkel, berendezésekkel együtt kerül sor, amikor a gép működtetésétől a szoftver elválaszthatatlan, a kettő egységes rendszerben működik. Ebben az esetben vegyes szerződésről beszélünk, ilyen esetekben az adásvétel során a szoftver említésre sem kerül. Ilyenkor a Ptk. Kötelmi jog általános szabályai irányadók, és ez vonatkozik a kellék és jogszavatosságra is.

A szerző/jogtulajdonos jogait a szabad felhasználás korlátozza. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a különben védelem alatt álló mű felhasználása díjtalan és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges. (Szjt.168.)

A szoftver vonatkozásában a szabad felhasználás két lehetőségét kell megemlíteni: a magáncélú másolást és a haszonkölcsönt.

Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatal, sem jövedelemszerzés célját és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti … (Szjt.18.§(1)bek.) E rendelkezés értelmében magáncélra szoftverről is lehet másolatot készíteni. A törvény azonban a magáncélú másolást is szigorúan korlátozza. A nyilvánosságra hozott kifejezés azt is jelenti, hogy amennyiben a szoftver üzemi-üzleti titok, nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni. A szabad felhasználás megítélésénél lényeges szempont a másolatkészítés célja. Szoftvert nem azért szoktak lemásolni, hogy otthon gyönyörködjenek benne. Ha csak egy példányt készítek és azt eladom, az már forgalomba hozatal és jövedelemszerzéssel jár. Nyilvánvaló, hogy a szoftver engedély nélküli másolatának sokszorosítása, forgalomba hozatala a szerző jogos érdekeit sérti, mert csökkenti az iránta fennálló keresletet. Elvileg ugyan fennáll az a lehetőség, hogy valaki a szabad felhasználás keretében másolatot készítsen, a gyakorlatban azonban nehezen képzelhető el, hogy az ne ütköznék az idézett jogszabályban foglalt korlátokba.

“A mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása – a számítógépi programok kivételével, valamint a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a szabad felhasználás körébe tartozik” (Szjt.18.§.(3) bek.) A számítógépi programot tehát csak a szerző engedélyével lehet kölcsönözni. E rendelkezés indoka, hogy pl. a szoftver másolása könnyen, gyorsan és igen olcsón végezhető és nehezen ellenőrizhető.

A szerzői jogi védelem a szerző életében és haláltól számított 70 évig áll fenn. E rendelkezés irányadó minden olyan műre, melynek védelme 1994. július 1-jén még fennállt, természetesen az addig eltelt időt be kell számítani a 70 évbe. A védelmi időt a szerző halálát követő év január 1-jétől kell számolni. A szoftvernél az erkölcsi kopás következtében a szoftver felhasználása aránylag lényegesen rövidebb ideig tart, mint a hagyományos műveknél.